Amikor egy szoftverhiba emberéletekbe kerül

A Boeing 737 MAX tragédiája

Az egyik legismertebb és legtragikusabb példa a Boeing 737 MAX esete. A gépet vezérlő szoftver hibája – pontosabban egy rosszul tervezett automatizmus, amely a pilóták kontrollja nélkül avatkozott be – két katasztrófához vezetett, több száz ember halálát okozva. A rendszer egyetlen szenzorra támaszkodott, a pilótákat nem tájékoztatták kellően az MCAS működéséről, és a módosításokat elsősorban a gyors piacra kerülés érdekében hajtották végre.

A bank, ahol a szoftver „törölte” az ügyfelek pénzét

2018 áprilisában a TSB bank IT-migrációja során körülbelül 1,9 millió ügyfél nem fért hozzá online fiókjához. Egyes esetekben mások számlái jelentek meg a felületen, az adatkeveredés és a hozzáférési zavarok hónapokon át elhúzódtak. A bank hírneve jelentősen sérült.

Az önkormányzati hiba, ami családokat sodort utcára

A Post Office Horizon rendszer hibái éveken át téves pénzügyi adatokat mutattak. A hibák ellenére a Post Office nem fedte fel a problémákat, sokakat elítéltek, anyagi károk és börtönbüntetések követték – jellemzően teljesen tévesen. A rendszer hibái miatt több mint 900 postamester ellen indult eljárás.

Sikeres szoftverdöntések, amik működnek

A Netflix és a folyamatos tesztelés ereje

A Netflix híres arról, hogy a szoftverfrissítéseit szisztematikusan „éles környezetben” teszteli. A Chaos Monkey eszköz segítségével szándékosan hibákat idéznek elő, hogy lássák, miként viselkedik a rendszer valós terhelés alatt. Ennek köszönhetően a szolgáltatás világszerte stabil és megbízható marad.

A NASA és a hibák előre tervezése

A NASA szoftverfejlesztési folyamatai példát mutatnak arra, hogyan lehet emberéletek védelmében minimálisra csökkenteni a hibák esélyét. A Mars-járóktól kezdve az űrhajókig a fejlesztés minden lépését redundancia, többlépcsős tesztelés és szigorú felülvizsgálat kíséri.

A Shopify és a skálázhatóság

A Shopify fejlesztőcsapata már a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított arra, hogy rendszereik bírják a hirtelen megnövekedő forgalmat is. A tudatos skálázási stratégia révén az e-kereskedelmi platform stabil maradt a legnagyobb kampányidőszakokban is.

Mit tanulhatunk mindebből?

Lehet, hogy nem vezetsz légitársaságot vagy nem indítasz Mars-missziót, és nem kezeled milliók pénzét, de az alapelvek, amik a nagyszabású projektek mögött állnak, pont ugyanúgy érvényesek mindenkire:

• Tervezz tudatosan – ne bízd a véletlenre!
  

Értsd meg mélyen, mit és miért építesz. Ne csak működjön, hanem legyen kontrollálható és skálázható is. Egy rosszul működő automatizmus könnyen többet árt, mint használ.

• Tesztelj rendszeresen – még ha kicsiben is!

Ne várd meg, amíg a felhasználó találja meg a hibát. Próbáld ki a rendszert különböző környezetekben, szimulálj hibákat – hogy amikor tényleg baj van, ne érjen meglepetés.

• Soha ne frissíts élesben előkészítés nélkül!

Tesztkörnyezet, biztonsági mentés, rollback lehetőség – ezek nem extrák, hanem alapok. Egyetlen rossz frissítés is órákra vagy napokra tönkreteheti a felhasználói élményt.

• Kommunikálj!

Ne hagyd a látogatót a sötétben. Egy jól megírt hibaüzenet, visszajelzés vagy állapotjelzés sokat tehet a felhasználói elégedettségért – és megelőzheti a pánikot.

• Készülj a hibákra – ne csak reméld, hogy nem lesznek!

Legyenek B terveid. Egy egyszerű tartalékfunkció, alternatív elérési út vagy jól felkészített ügyfélszolgálat nagy előnyt adhat válsághelyzetben.

• Ne csak a jelenre tervezz – gondolkodj skálázhatóan!

A jól skálázható rendszer nem utólagos luxus, hanem tudatos döntés már az első sor kódnál. Ha már az elején úgy tervezel, hogy a rendszered növekedni tudjon, később nem kell újraépítened mindent – csak továbbfejlesztened.

Ne hagyd, hogy a technológia legyen az akadály!

Lehet, hogy te „csak” egy webáruházat, egy szolgáltatást vagy egy alkalmazást vezetsz, de a tanulság ugyanaz: a rossz döntéseknek ára van. A tudatos tervezésnek viszont értéke.

Segítünk, hogy a te történeted a sikerről szóljon, ne a káoszról!

Vissza az összes bejegyzéshez